Clik here to view.
Rajnai Zsolt Tibor: Lélegzet az ember
Tán lélegzet az ember törékeny valóság, akit megérintett halkan az örökkévalóság. Teste fátyol, lelke csupa tűz, láng, parázs, jelenléte szép, ismételhetetlen varázs… Él, felnő, szeret és jajong,...
View ArticleClik here to view.
Rajnai Zsolt Tibor: A hitetlen imája
Árva, pipacsos lényemet elébed helyezem ma reggel, drága, nem-létező Istenem… Bár a lelkem vágyik rád, Te virágokat alkotó Jóság, mégis lehet, hogy csak az én idealizmusom teremt a szívemből oly...
View ArticleClik here to view.
Rajnai Zsolt Tibor: Nincs visszaút
A halál átfésüli torz játékkal mind a lélektereket, s beszűkíti a boldogságból tágult rügyes élettereket. Nem kell, hogy te halj meg, elég, ha a hozzád közel álló, fontos. És oda már a szíved, bármily...
View ArticleClik here to view.
Rajnai Zsolt Tibor: Ez van
A világ méhében megszületni, földjének kérgei alatt, hol vizek fakadnak, ringnak, csobognak, nem te döntöd el, hanem csak leszel, vagy! 2014.01.24. Összes kategória Vissza a Főoldalra!
View ArticleClik here to view.
Rajnai Zsolt Tibor: Ó fájdalom!
Puha éjjel álmos térben hozzánk szövi csöndjét, sötétjét a kormos, égi kárpit. És mi alszunk, fordulunk, öregszünk, észre is alig vesszük, ahogy falja, fogyassza, emészti életünket fojtó jelenlétünk....
View ArticleClik here to view.
Rajnai Zsolt Tibor: Hagyjá’ élni, eridj odébb!
Jó dolgomban nem is tudom, kérdésim, hogy jönnek belém, de megsebeznek, mint szurony, és csak csüngök lelkem belén. A kultúra drága kincse: Isten, hitek és vallások, a szívnek vádoló bilincse,...
View ArticleClik here to view.
Rajnai Zsolt Tibor: Az ember
Por kavargott a téren. Szelek szárnyán ült, pára-hullámokba lépett, és úszott szerteszéjjel… Azután kövekre esett, s a keményre taposott agyagon megpihent. Egyszer csak felegyenesedett, és ember lett...
View ArticleClik here to view.
Rajnai Zsolt Tibor: Egy fotóhoz…
Árnyékok vagyunk egy sejtelmes térben… Ködök, a fehérek és feketék világában… Lélegző kontúrok, kik akaratok hömpölygésével fontossá lenni törekszünk, bár semmik vagyunk csak a festőpalettán, hol...
View ArticleClik here to view.
Rajnai Zsolt Tibor: A csillagzat alatt
A csillagzat alatt, mint irigy, vaksággal megvert bolyongók, alig értjük a körülöttünk valót… Mégis csodáljuk a csillagporba írt mindenség páratlan ragyogását, melyet felismer, bár nem ért meg...
View Article
